#Méltányosság Politikaelemző Központ

Szocialista polgári körök – Orbán Viktor nyomában

Szocialista polgári körök – Orbán Viktor nyomában

A szocialista pártstruktúra működésképtelensége immáron hivatalos, s az MSZP szocialista polgári körök szervezésébe kezd. Míg azonban a Fidesz erős pártként, a kormányzás más úton történő „folytatására” szervezhette meg a köröket, addig a meggyengült szocialistáknak a párt egyben tartása, a pártépítés a céljuk. Jogos lehet tehát a kérdés: sikeres kísérletnek leszünk-e szemtanúi, vagy a demokrata körök az orbáni példa életképtelen mutáció lesznek csupán?

Mennyire indokolt a gyorsított törvényhozás?

Mennyire indokolt a gyorsított törvényhozás?

Az utóbbi hetekben egyre nagyobb figyelem és vita övezi a kormányzó Fidesz-KDNP törvényhozási gyakorlatának szokatlanul gyors tempóját. Az irdatlan ütem láttán egyesek szerint a kormány szakít az eddigi szokásrenddel és visszaél törvényhozási jogával. Mások úgy látják, az ország jelenlegi helyzetét tekintve indokolt a fideszes „törvénygyár”, a határozott és gyors kormányzati döntéshozatal kifejezetten társadalmi elvárás - mutat rá Gyene István Hunor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

Haldokló Alkotmány

Haldokló Alkotmány

Nem lenne szerencsés temetni a rendszerváltás alkotmányát, de több jel mutat arra, hogy a kétharmados többségű Fidesz-KDNP szövetség nem csupán új alkotmány megírását tűzte ki célul, hanem a mostani ellehetetlenítését. Utóbbival kapcsolatban a kérdés csak az, hogy mi vezet nagyobb problémákhoz: ha a mostani alkotmány hatályban marad, vagy ha „egyszemélyben” írja újjá a Fidesz-KDNP?

Csizmadia Ervin: mi is valójában az MSZP?

Csizmadia Ervin: mi is valójában az MSZP?

Vajon követi-e az MSZP a nyugat-európai nagy vesztes baloldali pártok (pl. a Francia Szocialista Párt) sorsát, és hosszabb időre ellenzékbe kényszerül, avagy van-e a tarsolyában valami csodaszer saját megújítására? Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy véli, hogy a magyar baloldal az elmúlt húsz évben szervezetében és ideológiájában szenvedte el a legnagyobb vereséget, ezért előbb-utóbb valami teljesen újjal kell kirukkolnia.

A jövő intelligens ellenzéke

A jövő intelligens ellenzéke

A kormányalakítás időszakát általában a testület közjogi „lelkeként” funkcionáló leendő kormányfő, a kijelölt miniszterek és a kormánytöbbséget adó párt(ok) szemszögéből szoktuk figyelemmel kísérni. Vajmi kevés szó esik az ellenzékről. Ez az állítás különösen igaz a mostani kormányalakításra: a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" és Programja állt a viták középpontjában, az ellenzéki pártok is inkább a kormányprogram szakpolitikai irányához, hiányosságaihoz igyekeztek hozzászólni.

Rosszkedvű demokráciánk

Rosszkedvű demokráciánk

Az elmúlt nyolc év kapcsán felmerülhet az a kérdés, hogy önmagában a kormányzati teljesítmény hiánya vagy patologikus volta veszélyeztetheti-e a demokráciát? Valószínű nem (legalábbis önmagában), de rosszkedvűvé mindenképp teheti.

Kopogtatócédulák mindhalálig

Kopogtatócédulák mindhalálig

Minden jel szerint a Parlamentbe kerülő pártoknak eszük ágában sem lesz feladni a kopogtatócédulák jelenlegi rendszerét és váltani, például a kauciós megoldásra. Az ajánlószelvények nagy számban, kellő gyorsasággal történő begyűjtése a pártok országosan kiépített szervezeti rendszerére támaszkodik, ezt az „infrastruktúrát” pedig nem kívánják feleslegessé tenni - mutat rá Halasi Endre, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

Antal Attila a kis pártokról

Antal Attila a kis pártokról

Újabban a választási-közéleti diskurzusban egy rendkívül negatív, a magyar demokrácia és parlamentarizmus szempontjából kontraproduktív irányzat nyert teret: nevezetesen annak hangoztatása, hogy a Jobbik előretörését azzal lehet megakadályozni, hogy ha nem „pazaroljuk” el szavazatunkat a kis pártokra. Nem árt, ha tisztában vagyunk az ilyenfajta kijelentések valódi tartalmával és cáfolhatóságával.

Vigyázat! Korrupcióval fertőzött terület!

Vigyázat! Korrupcióval fertőzött terület!

Csekély vigasz, hogy gyakorlatilag nem létezik korrupciómentes demokrácia, és ahol nincs botrány, az többnyire a társadalmi kontroll hiányára utal. Nálunk van botrány elegendő, a kontroll mégsem elégséges: a korrupció áthatja az állami szférát, a vállalkozói szektort, befolyásolja az állampolgári attitűdöt, gyengíti a demokratikus intézményrendszert – állapítja meg Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

Csizmadia Ervin: A pártrendszer szétesése és a korrupciós lavina

Csizmadia Ervin: A pártrendszer szétesése és a korrupciós lavina

A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik - írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, három részes sorozatunk első darabjának szerzője.

Harc a szavazatokért a Facebookon

Harc a szavazatokért a Facebookon

Orbán Viktor múlt pénteki évértékelője nem lepte meg a közönséget, nagyjából Bokros Lajos „orbánértékelő” beszéde is a várt eredménnyel zárult, sőt Mesterházy Attila reakcióira is számíthatott a nagyérdemű. Mindenképp figyelemreméltó azonban a beszédek illetve év(tized)értékelők internetes elő- és utóélete, amelyek talán egy új vitakultúra alapjai is lehetnek – állapítja meg Antal Attila a Méltányosság Politikaelemző központ munkatársa.

Szükség van-e a miniszterelnök-jelöltek vitájára?

Szükség van-e a miniszterelnök-jelöltek vitájára?

Tizenkét éve a jobboldal kemény munkával elérte, hogy Horn Gyula és Orbán Viktor leüljön egymással vitatkozni, 2002-ben Orbán és Medgyessy, 2006-ban Orbán és Gyurcsány folytatott szópárbajt. Nem biztos, hogy a vitára 2010-ben is sor kerül. Akár így, akár úgy, a miniszterelnök-jelölti viták előkészítését ki kell venni a pártok kezéből és arra érdemes szervezetek kezébe kell letenni – javasolja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

Bokros Lajos víziója = MDF program

Bokros Lajos víziója = MDF program

Az utóbbi időben éppúgy érveltek az MDF-SZDSZ összeborulás képtelensége, mint racionális volta mellett. Sokáig nem lehetett tudni, hogy milyen politikai irányvonal mentén működik együtt a két rendszerváltó párt. Ma már tudjuk: Bokros Lajos bemutatta az MDF választási programjának vitaanyagát, lényegében saját diagnózisát és vízióját, amelyet annak idején az ÉS-ben publikált. Antal Attilának, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának elemzése.

Magyarország, az ígéretek földje

Magyarország, az ígéretek földje

Érdemes kicsit körüljárni a politikai ígéretek szerepét a demokratikus kampányokban, különös tekintettel a hazai választási ígéretek és az idei ígéretverseny sajátosságaira. Nehéz lenne eldönteni, hogy az utóbbi húsz évben a teljesített vagy a teljesítetlen ígéretek ártottak-e többet Magyarországnak – véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási vezetője.

Ahogy a magyar foci viszonyul a Manchester Unitedhez

Ahogy a magyar foci viszonyul a Manchester Unitedhez

Köztes demokrácia címmel jelent meg a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb kiadványa. A csütörtök esti, budapesti könyvbemutatón politológusok elmélkedtek Magyarország jelenlegi állapotáról. Elhangzott: két Magyarország van és a kettő egymással nem kommunikál. Továbbá: a magyar demokrácia politikai intézményei úgy viszonyulnak a Nyugat demokratikus intézményeihez, mint a magyar foci a Manchester Unitedhez.

Ki nyerte meg a nyugdíjvitát?

Ki nyerte meg a nyugdíjvitát?

Az új évtized első nagy belpolitikai vitája a Fidesz nyugdíjreform-terve kapcsán robbant ki, annak ellenére, hogy az MSZP támadásait kiváltó, Varga Mihály Fidesz-alelnök által adott nyilatkozat gyakorlatilag semmilyen olyan új elemet nem tartalmazott, amit ne vállalt volna pártja nyíltan már 2001 óta. Miről szólt tehát valójában a másfél évtizede rétestésztaként nyúló nyugdíjvita legújabb fordulója? A nyugdíjakról és a nyugdíjasokól? Vagy talán a kormányra készülő ellenzék kampánystratégiájáról? - veti fel Halasi Endre, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

Miért nincs értelme a Bokros-Vona vitának?

Miért nincs értelme a Bokros-Vona vitának?

A gazdasági válság és a szélsőjobb megerősödése nemcsak veszély, hanem lehetőség is a magyar demokrácia számára: óhatatlanul egymáshoz közelíti, a közös érdekek felismerésére sarkallja a korábbi ellenfeleket. A Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy 2010 után nem elsősorban az MSZP, hanem a Jobbik jelenti számára a kihívást. A szocialistáknak pedig azt kell önmagukkal tisztázniuk, hogy középtávon nem tudják legyőzni egyszerre a Jobbikot és a Fideszt, tehát valamelyikükkel kénytelen lesznek együttműködni.

Felülről irányított korrupciós gépezet

Felülről irányított korrupciós gépezet

Változatlanul talány, honnan származik az a több milliárd forint, amit a pártok kampányfinanszírozásra költenek, hiszen az állami támogatás és a különféle adományok a kiadásoknak csak töredékét fedezik. Felmerül a gyanú, bár eddig nem tudták bizonyítani, hogy a hiányzó összegek az állami és önkormányzati megrendelésekből, pályázatokból lecsípett tíz-húsz százalékokból származnak - veti fel Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.

MSZP-program: nyoma sincs megújulásnak

MSZP-program: nyoma sincs megújulásnak

Ha egy párt elszánja magát a megújulásra, akkor annak a személyi változások mellett a politikai dokumentumokban is tükröződnie kell. Az MSZP-ben végrehajtott személyi változások haloványak, az Új kiegyezést! címet viselő dokumentum pedig aligha tekinthető a változás programjának: nincsenek benne új elemek, visszaköszönnek a korábbi lózungok. A párt nemzeti jellegének hangsúlyozása sem új, szerepelt már a 2006-os választási programban – mutat rá Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Politikai normalitás és abnormalitás

Politikai normalitás és abnormalitás

Magyarországon 2006 előtt úgy-ahogy „normális” parlamenti viszonyok uralkodtak, ám 2006 óta számos tekintetben az abnormalitás vált uralkodóvá. Félő, hogy a helyzet 2010-ben sem változik, hacsak a politikai versenytársak nem érkeznek el egy pontra, ahol a politikai társas intelligencia követelményeivel kell szembesülniük - állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

1 ... 3 4 5 6